Select Page

„Hát van olyan idő, amikor nem kell tanulnunk? – kérdezed.
S én azt válaszolom: nincs.
A fiatalnak tudást kell szereznie, az idősebbnek pedig alkalmaznia kell a tudást.
A szerzés sohasem elegendő az élethez, tudnod kell bánni azzal, amit megszereztél: igazából csak az a tied, amivel másoknak is hasznára vagy.”
(SENECA)

Július van. Épp a tanár pihenni készül, egyesek a tengerhez sietnek, mások viszont a feltöltődést választották a tanulásban keresve.

Így tanév végén mindig a tanár lehetőségeket kap, hogy fejlessze és képezze magát. Voltak lehetőségek Vajdaságban, Debrecenben, Szabadkán, Komáromban. A cél mindig a képzés és a szakmai segítség.

Kolégámmal egyetértve új kihívások elé nézve, úgy döntöttünk, hogy részt veszünk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által megszervezett komáromi Jókai Mór Nyári Egyetemen.

A Jókai Mór Nyári Egyetem az idén XXVI. alkalommal került megszervezésre. A korábban meghirdetett 9-féle szakcsoportba hozzávetőleg 270 felvidéki, magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi magyar pedagógus jelentkezett, létszámuk az előadókkal és a szervezőkkel együtt elérte a 300-at.

Még akkor nem is sejtve, hogy az általunk választott szakcsoport a »legjobb« választás lesz, a 9. szakcsoportba,  a Szót értünk …szó-beszéd – logopédiai munka megismerésére iratkoztunk.

Július 10-én, reggel 8 órakor az irányt Szlovákia felé vettük. 12 órakor megérkeztünk a helyszínre, akkor még szokatlannak, ismeretlennek tetsző új helyre. Leparkoltunk, mivel a GPS-ünk azt jelezte, hogy megérkeztünk a helyszínre. Hááát, de hova és merre? Véletlenül egy nő sétált az út szélén, attól kérdeztük meg, hogy hova is kell pontosan menni. Meglepődtünk, ő mindjárt kedvesen felkarolt bennünket és megkönnyítette az akkor még ismeretlennek tünő helyet. Véletlen vagy nem véletlen, ő is oda tartott. Regisztráltunk a kitűzött helyszínen, elfoglaltuk szobánkat a kollégiumban majd következett a nyitó ünnepély. Az ünnepélyt követően az osztálytermekben elkezdődött az első két foglalkozási tanóra. Az estét Klubest, író olvasó találkozó váltotta fel. Ezt követően úgy gondoltunk, hogy szükségünk van egy kisebb felderítő sétára, hogy megismerjük a közvetlen környezetünket, ahol tölteni fogjuk az előttünk álló öt napot. Besétáltuk a városközpontba, ahol azon tanakodva, úgyan mi is fog majd ránk várni holnap és a következő napokban. Kiváncsiság, de ugyanakkor tudásvágy is vezérelt bennünket.

A szakmai foglalkozások hétfő délutántól péntek délutánig jeles felvidéki és magyarországi előadók vezetésével zajlottak.  A továbbképzések zöme akkreditált volt, azaz a résztvevők a 30 órás programok befejezése után kredtipontokat kaptak. A tanulás délelőttönként 8.30-tól 12.00-ig folyt, majd a délutáni órákban folytatódott 13.30-tól 16.45-ig. A hét során érdekes kiegészítő programokon vehettünk részt, amelyek az esti órákban kerültek megszervezésre. Szórakozással, ismerkedéssel, valamint társalgással teltek és zárultak. Szerdán délután tanulmányútra utaztunk Visegrádra, ahol megtekintettük a királyi palotát, valamint sétahajókáztunk a Dunán. Az est zárópontja Vadkerti Imre, Zsapka Attila és Sipos Dávid koncertje volt.

 

Hogy a lényegtől ne térjek el, mit is tanultunk?

Korábban említettem, hogy a Szót értünk …szó-beszéd – logopédiai munka megismerésére iratkoztunk. Kozma Szabolcs gyógypedagógus és logopédus hallgatói voltunk, akitől sok szakmai és egyéb tudást is szereztünk. Neki köszönhetően megismerkedtünk a logopédia alapjaival, valamint megismertette velünk az élet hét csodáját más szemszögből; a látást, a hallást, a tapintást, a szaglást, az ízlelést, a mozgásérzékelést és az egyensúly fontosságát. Fuvó-és légző, valamint mozgásgyakorlatokat végeztünk, de nem utolsó sorban, énekeltünk is. A legújabb pedagógiai módszerekkel ismerkedhettünk meg. Kiscsapatunk olyannyira összekovácsolódott, hogy a  tanulás mellett sokat szórakoztunk, nevettünk,  új barátokra és ismerősökre találtunk.

Kozma Szabolcs tanár úrral  külön baráti kapcsolatot alakítottunk ki, akitől sokat megtanultunk nem csak a logopédiáról, hanem az életről is. Köszönjük neki!

A Nyári Egyetem a Himnusz közös eléneklésével ért véget július 14-én kora este a Tiszti Pavilon amfiteátrumában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által rendezett XXVI. Jókai Mór Nyári Egyetem kiértékeléssel egybekötött záróünnepséggel, amelyen mindegyik szakcsoport bemutatta egyhetes munkáját.

 

Elsősorban hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének, aki lehetővé tette továbbképzésünket, továbbá hálás köszönet Kozma Szabolcs tanár úrnak aki szakmailag és barátként felkarolt bennünket,  és nem utolsó sorban mindazoknak, akik bármi módon hozzásegítettek és hozzájárultak szakmai tudásunk fejlesztéséhez és ahhoz, hogy szép emlékekkel, gazdag tapasztalatokkal, új barátokkal, ismerősökkel térhettünk haza! Köszönjük! Jövőre újra találkozunk!

Sabo Manuela és Tot Petra

A világ hét csodája: https://docs.google.com/presentation/d/1pdCqwa4pj3U7pLsM16b52asGfJdXqUREn2ji5BacJNg/pub?start=true&loop=true&delayms=5000&slide=id.p9

 

 

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+